Menü
PS BS

A Szegedi Petőfi Sándor Általános Iskola és a Bálint Sándor Tagiskola honlapja

Az intézmény fenntartója a Szegedi Tankerületi Központ

Határtalanul! pályázataink

Erdélyi legendák nyomában


Iskolánk hetedik osztályos tanulóival a Határtalanul! pályázat keretében 2018. május 30-a és június 3-a között Erdélybe utazhattunk, ahol rendkívül sok érdekes program várt minket.

Első nap

Déva vára

Déva váránál

Fehéregyházán

Az indulás napján nagyon hosszú út állt előttünk, de egyáltalán nem unatkoztunk, hiszen a csíkkarcfalvi szállásra vezető utunkat többször is megszakítottuk egy-egy izgalmas helyszínen. Déva váránál is megálltunk, ahol felelevenítettük Mikes Kelemen legendáját. Hosszú út vezetett a vár tetejére, de megérte az erőfeszítést, mivel onnan gyönyörű kilátás nyílt a környező hegyekre.

Fehéregyházán felkerestük Petőfi Sándor emlékművét, amelynél közösen elszavaltuk a Nemzeti Dalt, valamint egy saját készítésű koszorút helyeztünk el.

Innen utunk a szállásunkra vezetett, egy kis erdélyi faluba, Csíkkarcfalvára. Itt igen kedves fogadtatásban volt részünk az Európa Panzióban. Este még maradt energiánk egy kis sétára is, melynek során körbejártuk a minket vendégül látó falucskát.

Második nap

A csíkkarcfalvi iskolánál

A csíkkarcfalvi erődtemplomban

A Szent Anna-tónál

Kirándulásunk második napján a helyi Mártonffy György Általános Iskolába látogattunk el, ahol megismerkedtünk az ottani hetedik osztályosokkal. Bemutattuk nekik Szeged városát és iskolánkat, elénekeltünk közösen egy csíkkarcfalvi népdalt, barátságos focimeccset játszottunk, valamint ellátogattunk az iskola közvetlen szomszédságában épült jégpályához is, ahol a helyi gyerekek közül sokan jégkorongoznak. Nagyon érdekes volt belepillantani az itt élő gyerekek mindennapjaiba. Ajándékba kaptunk tőlük egy jégkorong ütőt, amely azóta iskolánk egyik falát díszíti, és mi is adtunk nekik egy-egy kézzel festett kövecskét, melyet még itthon készítettünk a kirándulást megelőző napokban.

Délután a Szent Anna-tóhoz utaztunk. Gyönyörű látvány fogadott itt minket, nem győztük csodálni ezt a természeti szépséget. A tó mellett épült hangulatos kis kápolnához is szerettünk volna elmenni, ám az ott élő medvecsaládot megpillantva inkább visszafordultunk, nehogy megzavarjuk nyugalmukat.

A Mohos-tőzeglápot egy helyi kísérővel nézhettük meg, aki az út során megismertette velünk a tőzegláp kialakulásának történetét, valamint az itt élő növény – és állatvilágot is bemutatta. Ezen a napon este sor került még a csíkkarcfalvi erődtemplom megtekintésére, melyet a helyi kántor mutatott be, miközben sok érdekes dolgot mesélt nekünk a falu múltjáról.

Ezen a napon este sor került még a csíkkarcfalvi erődtemplom megtekintésére, melyet a helyi kántor mutatott be, miközben sok érdekes dolgot mesélt nekünk a falu múltjáról.

Harmadik nap

A Békás-szoros

A Békás-szorosnál

A Gyilkos-tónál

Kirándulásunk harmadik napjának reggelén a Békási-víztározó felé vettük az irányt. Az út ismét elég hosszú volt, de kárpótolt minket a lenyűgöző szépségű táj, amit láthattunk. Visszafelé a Békás-szoros egy részén gyalog tettük meg az utat. Lélegzetelállítóan gyönyörű látványt nyújt a Békás-patak és az azt körülölelő hatalmas sziklafalak. Igazi természeti ritkaság, amit itt láthattunk.

A Gyilkos-tó szintén csodálatosan szép, sokáig gyönyörködtünk is benne, mielőtt meghallgattuk kialakulásának legendáját.

Csíksomlyón

Csíksomlyón

Csíksomlyón

Ezt követően elindultunk Csíksomlyóra, ahol megkóstoltuk a borvizet és túráztunk a híres búcsújáróhelyen is. A csíksomlyói kegytemplomot is megtekintettük.

Negyedik nap

A Rákóczi-vár

A Rákóczi-várnál

Nyársazás

Erdélyi tartózkodásunk negyedik napján egy újabb festői szépségű táj megtekintésére volt lehetőségünk: Gyimesbükkbe látogattunk el. Itt egy helyi idegenvezető megismertette velünk a gyimesi csángók történetét, megmutatta nekünk az ezeréves határt, valamint a Rákóczi-vár romjait. Lovaskocsival mentünk fel a hegyek közé, ahol egy esztenánál szalonnát és kolbászt sütöttünk, házi készítésű sajtot és túrót kóstoltunk. Megismerkedtünk Juhásszal, a terelőkutyával, aki minden este segít hazaterelni a gazdaság teheneit.

A helyi tehetséges fiatalok népviseleti ruháikban mutatták be nekünk táncaikat, és egy közös, jó hangulatú körtáncra is invitáltak minket.

Ötödik nap

Az ötödik nap ismét az utazásról szólt. Szívünkben vegyes érzésekkel indultunk haza. Egyrészt sajnáltuk, hogy vége a csodás kalandoknak, másrészt örültünk, hogy este végre viszontláthatjuk a családunkat. Útközben megálltunk a Király-hágónál, ahonnan visszatekinthettünk Erdély hegyeire, felidéztük magunkban a festői szépségű tájakat, melyeket lehetőségünk volt látni az elmúlt napokban.

A Király-hágónál

Nagyszalontán

Nagyszalontán

Utolsó állomásunk Nagyszalontán volt, ahol Arany János szülőházánál sok-sok érdekességet hallhatunk a költő gyerekkoráról. Itt helyeztük el az utolsó koszorúnkat, majd a határ felé vettük utunkat.

Szerencsések vagyunk, hogy lehetőséget kaptunk erre az erdélyi kirándulásra, mely maradandó élmény mindannyiunk számára, egy szép, örök emlék, mely akkor is összeköt majd minket, ha már nem leszünk együtt a mindennapokban.

Magyar írók, költők nyomában Erdély területén


Az öt napos tanulmányi kirándulás alatt a következő programokat valósítottuk meg:

Első nap

Aradi emlékmű

Máriaradna

Déva váránál

A nap folyamán megtekintettük az aradi tizenhárom vértanú emlékművét, majd folytattuk utunkat a máriaadnai kegytemplomhoz. Végül Déva várához mentünk fel. A nap esővel kezdődött, de ez nem befolyásolta a jó hangulatunkat. Déván pedig már a nap is kisütött, ahol a várat fedezhettük fel.

Második nap

Aranyosfő – túra a jégbarlanghoz

Aranyosfő – túra a jégbarlanghoz

Aranyosfő – túra a jégbarlanghoz

Túravezető segítségével az aranyosfői – jégbarlangot kerestük fel. A túrán erejéhez mérten mindenki „kitett magáért”: 12 kilométeres távon közel 600 méteres szintkülönbséget győztünk le. Fáradozásunk meghozta gyümölcsét: felfedeztük egy Európában egyedülálló jégbarlang csodálatos világát.

Harmadik nap

Torda

Torda

Torda

Tordára tartottunk. Az útról láthattuk a Tordai hasadékot. Megérkezve a városba először a református parókiára mentünk, ahol a Petőfi szobor előtt a helyi lelkész mesélt a város történetéről és a magyarság helyzetéről Erdélyben. Megkoszorúztuk a szabadságharc költőjének szobrát. Innen utunk a tordai sóbányához vezetett, ahol a magyar idegenvezető érdekesen és egyben szórakoztatóan mesélt. Elcsodálkoztunk a lenyűgöző méreteken. A buszút sok-sok beszélgetéssel, játékos fejtörőkkel telt.

Negyedik nap

Bogakő

Bogakő

Háromkirályok vízesés

A napot a Boga-kő kilátónál kezdtük, ahol a tél „maradványaival” találkozva májusi hógolyózásra is sor került. A kilátónál gyönyörű látvány tárult elénk; ráláttunk a Boga-völgyre, ahol a szállásunk is van. Ezt követően a völgyben izgalmas túrán jutottunk el a Háromkirályok vízeséshez. A bátrabbak bemerészkedtek a vízzuhatag alá is.

Ötödik nap

Utunk a kiskohi Medve-barlangba vezetett, ahol a gyönyörű cseppköveken kívül egy 15 000 éves medvecsontvázat is láthattunk. Folytattuk utunkat Nagyváradra, ahol fagyizással kezdtük a városnézést, majd az Ady Endre emlékmúzeumhoz mentünk. Utolsó állomásunk Nagyszalontán Arany János szülőháza volt, ahol érdekességeket tudtunk meg a költő gyerekkoráról.

Kiskoh – medvebarlang

Nagyvárad – Ady Emlékház

Nagyszalontán

Szerencsések vagyunk, hogy lehetőséget kaptunk erre az erdélyi kirándulásra, mely maradandó élmény mindannyiunk számára. A diákok bővítették tudásukat, képet kaptak a magyar lakta területek helyzetéről. Személyesen felkereshették a magyar írók, költő által is járt tájakat. Nem utolsó sorban pedig igazi csapatépítő hatással volt az osztályra.

Slideshow video a kiránduláson készült képekből


Erdélyi legendák nyomában


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Határtalanul pályázat keretében iskolánk hetedik osztályos tanulóival 2017. augusztus 24-28. között Erdélybe látogattunk, hogy megismerjük Székelyföld természeti szépségeit, Erdély semmihez nem hasonlítható természeti gazdagságát, s betekinthessünk a külhoni magyarság életébe.

Komplex programunk összeállításának konkrét célja az volt, hogy tanítványaink saját élményeiken keresztül tapasztalják meg, amit már irodalomból, történelemből, földrajzból, természetismeretből elsajátítottak korábbi tanulmányaik során, s így váljon az bevésődött, könnyen felidézhető, emlékekhez köthető tudássá. Tanulmányi kirándulásunk a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítésére, a magyarországi és külhoni fiatalok közötti kapcsolatok kialakulásának elősegítésére is remek lehetőséget adott. A kirándulás során erősíteni kívántuk magyarságtudatukat, hazaszeretetüket is, hogy megértsék a magyar nemzet összetartozását, átérezzék Trianon tragédiáját.

Ráhangolódásként előkészítő foglalkozásokat tartottunk, melyek során tanulóink megismerkedtek a határainkon túl élő magyarság létszámával, az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okaival, a meglátogatandó ország magyarságának történetével és jelenével.

Előzetesen feladatokat, kiselőadásokat vállaltak a tanulók, s ezeket lelkiismeretesen, színvonalasan készítették el. Az út során figyelmesen hallgatták egymás beszámolóit.

Első nap

Déva vára

Déva váránál

Déva váránál

Barangolásunk első állomásaként Déva várához látogattunk el. Felidéztük a vár építéséhez kötődő népballadát, a Kőmíves Kelemennét.

Utunkat Gyulafehérvár felé folytattuk, ahol megkoszorúztuk a Hunyadi család síremlékét.

A Petőfi-emlékmű Fehéregyházán

A Petőfi-emlékmű Fehéregyházán

Gyulafehérváron

A Segesvár melletti Fehéregyházán található Petőfi-emlékműnél a Nemzeti dal közös elszavalásával emlékeztünk a csatamezőn hősi halált halt költőnkre. Ezután a szálláshelyünkre igyekeztünk, Zeteváraljára, amely Székelyudvarhelytől 34 kilométerre a Hargita hegység délnyugati lábánál, a Nagyküküllő völgyében helyezkedett el.

Második nap

Második nap felkapaszkodtunk a Gyergyói-havasokban megbújó Súgó-barlanghoz. Egy idegenvezető segítségével megismertük a barlang keletkezését, felfedezésének történetét és élővilágát. Délután megcsodáltuk a Gyilkos-tavat és a Békás-szorost.

Súgó-barlang

A Békás-szorosnál

A Békás-szorosnál

Sikaszón Sütő András nyári lakjához sétáltunk el. Megismerkedtek a tanulók az író életpályájával, és részleteket olvastunk fel Gyermekkorom tükörcserepei című írásából.

Harmadik nap

A harmadik napon Csíksomlyón felkerestük az évente több ezer embert vonzó zarándokhelyet, megismertük az ottani búcsú hagyományait.

Kirándulásunkat folytatva Gyimesközéplokon lovaskocsis túrát tettünk vendéglátónk esztenájához, ahol részesei lehettünk a házi túrókészítésnek, és finomabbnál finomabb házi sajtokat kóstolhattunk.

Csíksomlyón

Lovaskocsis túra Gyimesközéplokon

Az ezeréves határnál

Innen Gyimesbükk felé vettük az irányt. Kimerítő sétát tettünk az 1000 éves határnál, megemlékeztünk hazánk Trianon előtti kiterjedéséről, annak természeti, gazdasági és kulturális értékéről.

Negyedik nap

A negyedik napon Szejkefürdőn meglátogattuk Orbán Balázs néprajzgyűjtő sírját, és végigsétáltunk a szabadtéri Székelykapu Múzeumban.

Székelykapu Múzeum Szejkefürdőn

Korondon

A parajdi sóbányában

Farkaslakán koszorút helyeztünk el Tamási Áron sírjánál, és az íróra emlékezve részletet olvastunk fel az Ábel a rengetegben című regényéből.

Ezután Korondra látogattunk. Itt a gyerekek gyakorlatban is megtapasztalhatták egy ma is élő mesterség munkafolyamatait: a tapló megmunkálását. Megismerkedtünk egy helyi lakossal, aki bükkfataplóból készít különböző használati tárgyakat.

Utolsó állomásunk e napon a parajdi sóbánya volt. Egy idegenvezető megismertetett bennünket a sóbányászat történetével, és a sóterápia jelentőségével. Érdekes információkat tudtunk meg a bánya jelenlegi termékeiről, a földalatti gyógykezelésről, a sóterápiával kezelhető légúti betegségekről. Megismerkedtünk a bányában található kápolna névadójának, Nepomuki Szent Jánosnak az életével, legendájával.

Parajdon ellátogattunk Áprily Lajos szülőházához is.

Székelyudvarhelyen a református gimnázium előtt Kányádi Sándorra emlékeztünk.

Ötödik nap

Az ötödik napon utunk először Szováta felé, a Medve-tó partjára vezetett, ahol érdeklődve hallgattuk A tündérasszony könnye című mondát.

Ezután a Csucsán lévő Ady-emlékházat tekintettük meg.

Majd Erdély kapuját, a közeli Király-hágót csodáltuk meg.

Csucsa, Ady-emlékház

A Király-hágónál

A Tordai-hasadék

Erdélyi barangolásunk Nagyszalontán fejeződött be, Arany János szülőházánál, ahol koszorút helyeztünk el emlékezve nagy költőnkre.

Rengeteg élménnyel gazdagodva tértünk haza erről a felejthetetlen kirándulásról!

Köszönet az iskola vezetésének a támogató együttműködésért!

Királyok és fejedelmek nyomában Erdélyben


A Bálint Sándor Tagiskola hetedik osztályos tanulói 2019. május 23-27. között a Határtalanul program keretében Erdélybe látogatott.

Az utazás előtti hetek lázas készülődéssel teltek. A tanárok segítségével a gyerekek megismerkedtek az utazás programjával, Erdély történelmével, földrajzával, a trianoni békeszerződés tragikus következményeivel. A gyerekek önállóan felkészültek arra is, hogy idegenvezetőként kalauzolják majd társaikat egy-egy helyszínen. Iskolánk egyik tanára a Délvidékről származik. Egy délutáni beszélgetésen a tanárnő mesélt a határon túli magyarság nehéz életéről. Mivel a program része volt egy gyerekotthon meglátogatása, a gyerekek ajándékcsomagokat állítottak össze a Segesváron élő fiúknak, lányoknak. Egy-egy általuk készített, megírt képeslap is belekerült a csomagba.

Első nap

Csütörtökön hajnal 4 órakor keltünk útra. Ezen a napon több mint 600 kilométernyi út várt ránk. Déván felvonóval mentünk a várba, Gyulafehérváron körbejártuk a történelmi belvárost és elhelyeztük koszorúnkat a Hunyadiak síremlékénél a székesegyházban. Segesváron megmásztuk a Diákok lépcsőjét, barangoltunk a város csodálatos ódon épületei között. De a legnagyobb izgalommal a gyerekotthonba tett látogatást várták a tanulóink. Bár rövid időt tudtunk ott tölteni, mindenki szívét megmelengette ez a különleges találkozás.

Még egy érdekes élményben volt részünk Nagybaromlakán. A települést szászok lakták egykor. A Ceaucescu rezsim alatt, 2 ember kivételével, elhagyták otthonaikat az itt élők és Németországba költöztek. Lám, más nemzeti kisebbségnek is a magyarokéhoz hasonló, nehéz sors jutott. A település egy különleges erődtemplommal dicsekedhet. Megtudtuk, hogy a falu lakói itt őrizték az élelem-tartalékaikat a középkorban, a gyakori tatár, török betörések idején.

Segesvári gyermekotthon

Gyulafehérvár

Segesvár

Este nyolc óra volt, mire megérkeztünk Zeteváraljára, a szállásunkra. Bőséges vacsora, és lélegzetelállító, gyönyörű környezet várt ránk. Gyorsan elfoglaltuk szállásunkat, és rövid idő múlva az egész társaság mély álomba merült.

Második nap

Második nap is sok kitűnő programmal várt bennünket. Elsőként Szejkefürdőn tisztelegtünk Orbán Balázs sírjánál. Az egyik kis idegenvezetőnk a székelykapuk titkait mondta el nekünk, miközben a szabadtéri múzeum kapui alatt haladtunk. Majd a parajdi sóbánya gyomra nyelt el bennünket néhány kellemes órára.

Parajdi sóbánya

Székelykapu Korondon

Taplász mester Korondon

Korondon egy igen ritka foglalkozás rejtelmeibe vezettek be minket. Egy taplász mester mutatta meg, hogyan készül tapló gombából megannyi szép használati tárgy, dísz. Szomorúan hallottuk, hogy a mesterség kihalófélben van. Ennek egyik oka az, hogy a globális felmelegedés miatt egyre kevesebb a felhasználható alapanyag.

Természetesen mi sem hagytuk ki a bazár soron a sétát, a vásárlást.

Harmadik nap

A harmadik nap a természet alkotta csodáké volt. Egy helyi, székely idegenvezető csatlakozott hozzánk. Élveztük ízes beszédét, kiváló humorát. Felvitt bennünket egy hegyre, a Súgó nevű cseppkőbarlangba. Izgalmas volt a sötét helyen, elem lámpával, egymásba kapaszkodva körbe járni. Ezután a Békás-szoroshoz mentünk. Útközben úgy tűnt, elhagyott bennünket a szerencse, mert elkezdett zuhogni az eső. De mire kiszálltunk a buszból csillapodott és végig sétálhattuk a szorost, megcsodálva a természet erejét.

Túra a Súgó barlanghoz

Békás-szoros

A Gyilkos-tónál

Visszafelé úton megálltunk a Gyilkos-tónál, ahol tanulói kiselőadásból megtudhattuk a tó legendája mellett a valós történetét is. A tó gyönyörű volt. Persze nem hagytuk ki a világ legfinomabb kürtös kalácsát sem. Ezen az estén sem kellett álomba ringatni senkit.

Negyedik nap

A negyedik nap volt a kirándulás csúcspontja. Ellátogattunk az ezer éves határhoz Gyimesbükkre. Könnyes szemmel hallgattuk házigazdánk elbeszélését a csángók nehéz sorsáról. Majd megmásztuk a Rákóczi vár romjait megcsodálva a csodálatos kilátást Moldva felé. A vár tövében megnéztük a 30. számú vasúti őrházat és a benne lévő vasúttörténeti kiállítást, amely a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt. A hely különlegességét az adta számunkra, hogy Nagyistók tanárnő nagyapja 1941-ben itt teljesített vasúti őrszolgálatot.

Gyimesbükk, Rákóczi vár

Gyimesbükk, Rákóczi vár

A „székely jakuzzi”

Ezután lovas kocsikra ültünk és a Tatros patak völgyében felkapaszkodtunk házigazdánk esztenájába. A hegyen megtanultuk, hogyan készül a sajt. A hihetetlenül zöld hegyek között fogyasztottuk el az ebédünket, puliszkát házi túróval, nyárson sült szalonnát, friss házi kenyérrel. A frissen készült sajtot mindenkinek nagyon ízlett. Szomjunkat friss forrásvízzel oltottuk. Itt értettük meg Wass Albert fájdalmas sorait: „Adjátok vissza a hegyeimet!”

Szállásunkon különleges meglepetés várt ránk. Kipróbálhattuk a „székely jakuzzit”, ami egy felfűthető hatalmas dézsa volt a patak partján. Nagyot pancsoltunk benne.

Az utolsó este közös sportolással zárult. Közben a gyerekek az elmúlt napok élményeiről beszélgettek.

Ötödik nap

Az ötödik nap reggelén búcsút intettünk Zeteváraljának. Irány hazafelé!

Természetesen most sem hagytuk ki az utunkba eső látnivalókat. Szovátán körbe sétáltuk a Medve-tavat. Útközben megcsodáltuk a Tordai-hasadékot, majd Torockó házainak egyedisége elragadtatott bennünket.

Szovátán a Medve-tónál

Torockón a Székelykő alatt

A Király-hágónál

Utolsó erdélyi megállónk a Király-hágónál volt. A Partium és a történelmi Erdély határánál fájó szívvel és az ide még egyszer visszatérünk fogadalommal léptük át a határt.

Másnap az iskolában hozzákezdtünk a következő nagy, közös feladatunkhoz, a nemzeti összetartozás napi megemlékező műsorunkhoz. Június 4-én, szívünkben az erdélyi emlékekkel álltunk társaink elé. Az egész iskola együtt énekelte az Ismerős Arcok szívszorító sorait: „mi egy vérből valók vagyunk”. Mi frissen szerzett székely barátainkra gondoltunk közben.